Ki őrzi álmomat?
Takaróm köré fonódó a csend,
s az ablakon át telihold világol,
felhők ezrei szaladnak át rajta,
szép! álomba illő, mégis rettent,
nyoszolyám hideg ábrándtól lángol,
szívem évrozsdák súlya marja,
ha csak egy, csak egy a sok közül,
most, való csókra marasztalna,
boldog lennék.. boldog... újfent,
de bántanának s hirdetnék bűnömül,
hogy, tűzre várva lelkem megkövült,
úgy kiáltanék s felednék arcokat,
hallja hát, mind ki él,
hallja hát hangomat,
nem tudom! nem tudom,ha elalszom
ki őrzi majd álmomat..?
2016. Január 26. Budapest.
